Úri- és Csárdakonyha művészek mutatták be ehető műremekeiket Fertődön

Csodás környezetben, idén hetedik alkalommal mérték össze fakanalukat, bográcsukat, kemencéjüket az ország különböző tájairól érkezett főzőcsapatok a VII. Esterházy Barokk Ételfőző Fesztiválon, Fertődön. Nagyszerű meglepetés élményem volt az eseményen. Találkoztam egy rég nem látott, nagyon kedves ismerőssel is, aki a hercegi család tagja. A barokk ételek készítéséhez, kóstolásához és elfogyasztásához nem is lehetne jobb környezet a fertődi Esterházy Kastélynál.

Eszterháza 1950-ben felvette a Fertőd nevet. Még ez évben Fertőd, a korábbi Eszterháza, egyesült Süttörrel és így alakult ki a mai Fertőd település. Eszterháza volt a kisebb és csak pár száz lakosa volt. Süttör volt a nagyobbik és régebbi település. A fennmaradt levéltári anyagok alapján már 1313-ben Sehter néven említik a dokumentumok. Az Esterházy család birtokába 1681-ben került.

A kastély építését Süttörön 1720-ban Esterházy József kezdte meg Anton Erhard Marinelli tervei alapján. Ekkor egy 22 szobás vadászkastély került felépítésre, mely őse a mai kastélynak. A jelenlegi kastély megépítését Esterházy Fényes Miklós herceg indította el 1762-ben, melyen több korában neves építész is dolgozott, Jakoby Miklós, Mechior Hefele és Johann Ferdinánd Mödhammer közreműködésével. Az épület együttes megálmodója Esterházy (Fényes) Miklós volt, aki a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles kastélyok példája alapján a Schloss Esterháza, azaz a magyar „Versailles” megalkotója lett. Az építészeti kutatások alapján a kastély vezértervét Mechior Hefele készítette, Jakoby Miklós és Johann Ferdinánd Mödhammer irányították az építkezés különböző fázisait. Az Esterházy Levéltárban megőrzött dokumentumok alapján Esterházy (Fényes) Miklós a végső döntés jogát az építkezésre vonatkozó összes kérdésben fenntartotta magának.

A VII. Esterházy Barokk Ételfőző Fesztiválon részt vevő csapatok két kategóriában mérették meg magukat, Csárdakonyha és Úri Konyha kategóriában. A főzőcsapatok a Csárdakonyha csoportban a rendezőktől szürkemarhahúst kaptak rendezőktől az étel elkészítéséhez, az Úri Konyha csoportban a szervezők szürkemarhahúst, bivalyhúst, egész csirkét, atlanti tőkehalat és szűzpecsenye gerincet bocsátottak a főzésre vállalkozók rendelkezésére.
A Barokk Ételfőző Fesztivál létrehozóinak nem titkolt célja, – „hogy e korabeli időutazás alkalmából mintegy megidézve e kor szellemének ízvilágát – szokásait – pompáját felejthetetlen élményt adjunk át a mai kor felgyorsult életet élő emberének. Az étkezés egyike az élet azon örömeinek, amelykor valamennyi érzékszervünket kényeztetjük.
Az ÚRI konyha ételeinek elkészítése, tálalása az adott kor kulináris élvezetei szerint.
A XVII. században kialakuló CSÁRDAKONYHA ételeinek bemutatása nemzeti értékünk népszerűsítésével, mai magyar nyersanyagok felhasználásával.”
Részlet a verseny kiírásából.

A fenti anyagok felhasználásával kellett a csapatoknak megalkotni a gasztronómiai műremeiket. A megkapott alapanyagok mellett minden egyéb kiegészítő élelmiszerek, fűszerek felhasználhatók voltak. Fontos feltétel volt, hogy nyílt tűzőn kellett a fogásokat elkészíteni. Ez lehetett bogrács, kemence, tárcsa, grill rács, stb. Ennek következménye volt a főzőhelyeken szállongó füst. Mindenki megfelelően tartósítva lett.

Közel 20 vállalkozó kedvű csapat állt csatasorba. Közülük többen mind a két kategóriában is főztek. Rengeteg finom fogás készült. A résztvevők nem csak kitűnő szakácsok, de igazi költők is, ahogy elnevezték az ételeket. Csak néhány az irodalmi-gasztro érdekességek közül, pl. Újfalusi aprónépek  kanalaznivalója, Lovagok dárdája, Sörtélyesnek feje minden jóval tele, Herpályi lakomány, Udvarhölgyek buja vágya, Galambnak savanyú levese, földityúk tojásával, kertünk zöldségeivel, Urunk röjtöki tölgyesének nemes dámvadja, erdei gombákkal töltve, tavának halai hirtelen sütve, gazdagon körítve knédlivel, földialmával, Tikfi és tehénpecsenye tejfeles tormával, Mennyei sült tejgombóták, stb. Voltak csapatok, melyek a hegy nemes levét is párosították az étek fogásokhoz.

Azt gondolom, nem volt könnyű dolga a zsűrinek. A hercegi pár is becsületesen végigkóstolta a fogásokat. 
A képek természetesen nem tudják visszaadni az ételek aromáit. Azonban Vörösmarty Mihály  (Gondolatok a könyvtárban) szavaival –  „Ez jó mulatság, férfi munka volt!
Persze a hölgyek is jelentős részt vállaltak a csapatok munkájában.

Nagyszerű élményében volt részem az eseményen. Kiderült, hogy Esterházy Szvetlána hercegné régi kedves ismerősöm. Herceg úr kérdésére – Mikor találkoztatok utoljára? Hirtelen csak annyit tudtunk mondani, hogy régen. Utána számoltam, kb. 35 éve nem láttuk egymást.

Kedves Klötz Géza köszönet minden élményért. Jövőre újra jövök.

Magyar bort inni élvezet, magyaroknak dicsőség!

Vágó László
borélmény szakíró