Alföldi kenyér, szőlő és bor, avagy „A Kárpát-mendence kincsei” – határon innen és túl. Magyar kutatók  újabb kiemelkedő eredménye a TRITIKÁLÉ búza. A malom- és élelmiszeripar is felfedezte már magának a fogyasztók örömére. A belőle készült termékeket is kóstolhatjuk már. Még egy lépés az egészséges táplálkozás felé.

Nem először kapok meghívást az Alföldi kenyér, szőlő és bor, avagy „A Kárpát-mendence kincsei” – határon innen és túl.Az előző konferencia és termékbemutató is nagyon érdekes volt, ezért szívesen és nagy kíváncsisággal mentem az eseményre. Egy nagy különbség volt a tavalyi és az idei esemény között, a helyszín.
Múlt évben az Alföldi kenyér, szőlő és bor konferenciának és termékbemutatónak Kecskemét Városháza (Díszterem és Díszudvar) adott helyett. Idén a Városháza Díszterme megújul, felújítják. A konferenciát és bemutatót a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomása fogadta be.

Aki még nem járt a Kecskeméti Városháza Dísztermében, egy kis ízelítő.

Az idei helyszín nem volt olyan díszes és méltóságos, de igazán autentikus hely. Ez vonatkozik a szervezőkre is, azaz a következő szervezetekre – a helyszínt biztosító NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomás, Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a kecskeméti Mathiász János Borrend, Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. Ezek a szervezetek nem csak jelen voltak és szerveztek, de aktívan részt vettek az esemény szakmai munkájában, előadásokkal és a bemutatott termékekkel.

A konferencia és bemutató mellett, egy kedves „kiegészítő programnak” is részesei lehettünk. Az idén 70. születésnapját ünneplő Dr. Hajdú Edit kertészmérnököt, szőlőnemesítőt köszöntötték a konferencia résztvevői és a munkatársai. Az egyik neves, feltörekvő sikere a Generosa.

Izgalmas és érdekes előadásokat hallottunk a magyar gabonaiparról; egy új, magyar eredetű gabonafajtáról, a TRITIKÁLÉ-ról; a magyar élelmiszerekről és fogyasztói szokásokról; egy felvidéki gazda életéről, munkásságáról és biogazdálkodásról; egy magyar halászati vállalkozásnak induló, de ma már a mezőgazdaság teljes vertikumát lefedő agrárcégről; hazai bor és gasztronómia sokszínűségéről, állapotáról, fejlődéséről.

A figyelemfelkeltő, sok újdonságot tartalmazó prezentációk után az udvaron meg is kóstolhattuk az előadások tárgyait, kezdve a szőlőtől, a pék termékeken át, a borig. Kiegészülve a hazai zöldségek széles választékával. Volt minden, ami finom és az asztalra kerülhet. A pékségek nem csak kenyeret hoztak kóstolásra, hanem egyéb édes, sós finomságokat is. Az ízek mellett gondot fordítottak a külalakra is. A kiállított étkek ázsióját megnövelte, hogy a termékeket ökumenikus áldással is ellátták Isten szolgái. Az esemény hangulatát egy igazi magyar hangszer, a tárogató, zenei kísérete is emelte.

Az előadások után remény van arra, hogy még egészségesebb, ízgazdagabb és gazdaságosabban előállítható élelmiszerek kerülhetnek az asztalunkra. A kóstolások után pedig csak azt tudom mondani, hogy az alföldi termékek kiemelkedő értékei a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak és nélkülözhetetlen részei a magyar gasztronómiának.

Magyar bort inni és magyar ételt enni élvezet, magyaroknak dicsőség!

Vágó László
borélmény szakíró